Az északi mitológiában a világ koncentrikus körökbe szerveződött. Mint a fa évgyűrűi. Ezt a mintázatot az ujjlenyomatunkban is felismerhetjük. Mert az idő, a világ, a fák és mi, emberek, összetartozunk." A változatos és lenyűgöző erdei ökoszisztéma emberi identitásunk szerves részét képezi. Miközben szükségünk van nyersanyagokra, európai erdőségeinket a veszélyeztetett fajok élőhelyeként, szén-dioxid-raktárként és rekreációs helyszínként is meg kell őriznünk. De vajon feloldható ez az ellentmondás? Anne Sverdrup-Thygeson gazdagon illusztrált, szórakoztató kötetében erre keresi a választ – mind a fajok közötti parányi és lenyűgöző részletekben, mind pedig távlatokban, az üknagypapa növényhatározójától egy kéregdarab alatt élő rovar létezésén át a sok tízezer kilométert felölelő erdei tájakig. A népszerű norvég biológus, a nagy sikerű Terra Insecta és Az élet szövete szerzője, ezúttal az ember és az erdei fajok együttműködését kutatja, alapot kínálva az erdők jelentőségének megértéséhez a mai természeti és éghajlati válságban. Egyetemi oktató, doktorátusát természetvédelmi biológiából szerezte, a biodiverzitás és a rovarökológia szakértője. Negyedszázada kutatja az erdőket és az öreg fákat lebontó szervezeteket, az ember hatását az ökoszisztémára. Könyvei, mint a Terra Insecta – Miért csodálatosak és nélkülözhetetlenek a rovarok? és Az élet szövete – Hogyan járul hozzá tízmillió faj a fennmaradásunkhoz? számos országban bestsellerré váltak. Lelkes természetjáró és ultramaraton-futó, három gyermek édesanyja.
