„– Jaj, elmegy! Elmegy! – szűkölt csöndesen a tacskó, és megvonaglottak az izmai, annyira utánavetette volna magát, ha Vica nem tartja vissza a szügyénél fogva. – A szarvas! Jaj, a szarvasunk! – kesergett Bors. – Nem szarvas volt, hanem egy őzfiú. Egy őzbak – állapította meg Vica komoly képpel. – Igaz, hogy nagyon hasonlítanak – kezdte a fejtegetést, de a kutyus közbevágott: – Miért nem az? Van szarva, tehát szarvas! Pont úgy, hogy ha van farka, akkor farkas. – Neked pedig füled van, ezért füles leszel? – vágta rá Vica, és már gurultak is a nevetéstől.” Borsi, a kis tacskó felfedezi a természetet, növényekkel, állatokkal ismerkedik. Vica, a kutyus gazdája sokféle népszokásról is beszél neki. Eközben számtalan kalandba keverednek, egy titokzatos erdei látogató pedig rendszeresen megdézsmálja a veteményest és föltúrja az ágyásokat… Ez a tartalmát, képi világát tekintve igen gazdag kiadvány mesekönyv és dalgyűjtemény egyben. A mesék szövetébe egy-egy ismert vagy kevésbé ismert népdal illeszkedik, arra biztatva ezzel a szülőket, hogy mesélés közben vagy mesélés után énekeljenek is, ami még tartalmasabbá és bensőségesebbé teszi az együtt töltött időt. A könyvet kisiskolásoknak ajánljuk.
