A Befejezhetetlen szépen illeszkedik Polcz Alaine időskori, összegző könyveinek sorába, amelyekben visszatekint egész életére, és a halállal néz szembe. Témái közül nyilván ezért sem maradhattak ki azok a mindannyiunkat foglalkoztató nagy kérdések és titkok, mint az élet értelme és a szerelem” – írja utószavában Ablonczy Anna. „Az ember hosszú utat jár végéig életében, már aki jár: a szerelemben és a hitben. Van, aki megreked, gyűlöletben marad, esetleg még rosszabb. Mit csinálnak a szerelmi csalódottak? Menekülnek, jön az új házasság és új gyermek. Megismétlik az élet első szakaszát. Vagy jön a szüntelen partnerváltás. Ez menekülés. Vagy védekezem: – Ha én hagyom el őt, nem ő hagy el engem – mert az kevésbé fáj. Vagy folytatom a játszmát – halálig gyűlölködöm. Hosszú utat teszek meg, keresek és csalódom. Vagy mit se törődöm az egésszel. Koitál vagy sem, közömbös leszek. Vagy fejlődöm, korrigálok, tovább lépek, és fölismerem a lényeget. Ülök és tűnődöm. Keresem a kivételeket. Az életben, az irodalomban, a pácienseim és barátaim között. Nagy munka. De szórakoztató is.”
