Fokföldi Tivadar főhadnagy általában rossz helyre lép. Mások tyúkszemére. Hiába jó rendőr, ha többen mondanák el a gyászbeszédét, mint ahányan gratulálnának neki egy sikeres ügy lezárása után. A dolgok megváltoznak, mikor egy Amerikából hazatérő ifjú titán Zsombhor Zsolt /a H néma/ lesz a társa és kapnak egy komoly ügyet: egy lövés dördült el a kerületben, vajon ki lőtt és lőttek-e egyáltalán? A hadnagy amerikai egoja és a magyar valóság néha összeütközik, kiderül egy külhonból hazaszakadó magyar életéből kiesett pár évtized Magyarország és emiatt olyan tanácstalanul áll a válláig sem érő parancsnoka mellett, mint tejbegrízét vesztett napközis. Az ügy nem nagy ügy, minden a helyén, mindent gyorsan le lehet és le kell zárni, ám Fokföldi főhadnagynak nagyon hiányzik valami: a slag az udvarról. Ami mindenkinek mellékes, de Ő nem hagyja annyiban. A nyomozás halad előre, a főhadnagy előléptetési esélyei egyre hátrább, Zsombhor hadnagy próbál képben lenni, de már az is siker, ha a keretig eljut. Célba ér-e a főhadnagy vagy koszorúk tömegében százados lesz? Eléri-e Zsombhor hadnagy, hogy egyből megérti, amit egy magyar bűnöző mond? Van-e olyan most Magyarországon, hogy lehetetlen? Bakker Gyuri könyve egyszerre korrajz a mai magyar valóságról, egy vidám mese az egyszeri rendőrről, egy rejtélyeket feltáró krimi és egy hangos mosoly oldalakon keresztül.
